Falugyűlés Negrilesti-en

Ira Aldridge, a néger hősszerelmes, lengyel temetőben nyugszik. Ő, az angol színpadok

első néger Shakespeare-színésze,

most földet ér egy erdélyi regényből, mint egy idegen csillagról.

 

Egy amerikai néger, akiből kiűzték az ördögöt, megtisztulva kiokosítja az

Amerikába szakadt Ábelt,

hogy mivégre vagyunk a világon.

 

Egy néger lép elő egy Kányádi-versből, és azt mondja:

Én vagyok a fehér néger, nem a bőröm: nyelvem néger.

 

Egy négerlázadásból, mint egy Szőcs Kálmán versből kihajol egy néger, és azt

üvölti a kormányzónak: Kormányzó úr! Nem bírjuk már sokáig!

 

Halljátok, néger testvéreink

Erdélyben, Szolnok-Dobokában

a Szamos mentén van egy falu

van egy falu ott, Négerfalva

román nevén, államnyelven: Negrilesti

régebben Nyőgérfalvának is hívták.

 

Találkozzunk ott a falugyűlésen.

 

Szamosnak, Kongónak egy a hangja

vitassuk meg közös dolgainkat

Négerfalván

román nevén

államnyelven

Negrilesti

 

jöjjön el Ligeti Ernő, Tamási Áron is,

Szőcs Kálmán

s Kányádi Sándor is

várunk minden erdélyit, minden négert

s minden erdélyi néger jöjjön el.

 

Derék erdélyi négerek,

kiktől csak ennyit kérdezek

csak ennyit kérdek tőletek:

 

találkozunk-e Negrilesti-en?

vagy Kongóban,

                               Alabamában,

                       Budapesten?

 

__________________________

Jegyzet, Kádár és Tagányi Szolnok-Doboka monográfiája, a Wikipédia és az Arcanum adatai alapján. A falut először 1405-ben említik. Neve magyarul Négerfalva (olykor: Nyégerfalva), románul Negrilesti. Ma Beszterce-Naszód megyéhez tartozik. Az Ilosvai-hegység alatti szűk völgyben fekszik, Csicsóvár tartozéka. Hajdan a Bánffy család birtoka. Báthory Zsigmond Bocskainak adományozza, későbbi birtokosai a Toldi, Lónyay, Bethlen, Rhédei és Andrássy családok. Basta és Mihály vajda seregei elpusztították, csak 5 lélek maradt életben a településen. Kemény János fejedelem erre menekült a budai Ali basa serege elől, Négerfalva és Emberfő határában pihenve meg. Később Rákóczi hadai is jártak erre, a magyarláposi hadiút mentén. Emberfő község is Csicsóvár tartozéka, 1370-ben említik először, Bástáék hadjárata után "egyetlen élőlény sem maradt" a felégetett faluban.

 

Életrajz 2