FőoldalTŐLEMVersekTörténet a sasbeszélőről, aki úgy jött, ahogyan ment

Történet a sasbeszélőről, aki úgy jött, ahogyan ment

A vendégszerető
237
139

Ottfeledtem kalapom
a párizsi vonaton.

Téglák közt, a falakban
ifjúkorod kalapban
száztizenhét alakban
ifjúkorod arcodba néz
és mint egy vénülő vigéc:

s mint egy vénülő vigéc,
megkérdi: na, geht's?
wie geht's?

s mintha saját hajdani
hangod vélnéd hallani

– vagy egy haldokló vicomte
válaszol: na so;
wie kommt;

ő felel, vagy az alvajáró,
ő felelsz, mikor alvajáró voltál,
alvajáró és hasbeszélő,
vagy sasbeszélő és késdobáló.

 

Versek 3