„Én Szőcs Gézát mindig nagyon sokra becsültem. Bár jóval fiatalabb volt nálam, igen közeli barátoknak számítottunk. Azokban a nehéz időkben – s ma már szerénytelenség nélkül hozzáfűzhetem, hogy ez akkoriban nem volt kockázatmentes dolog – jelentős támogatásban részesítettük Őt. Ez főleg erkölcsi támaszt jelentett, vagyis: mellette való kiállást. Elmondhatjuk, hogy mi is azt képviseltük, amit ő – és fordítva, ő is ugyanazért harcolt, amiért mi."
(Jólfésült kolozsvári irodalmárok visszaemlékezése, 25 év múlva)
lengyel
