M. L. emlékkönyvébe
Apámat, Ahab kapitányt már csecsemőgyerekkoromban
elvesztettem. Ez Nantucketben történt.
...sztettem? Ő veszített el engem, amikor csónakjából,
kéthetes voltam, beleejtettek az óceán vizébe, ő meg a mat-
rózai, nem szándékosan történt. Nem figyeltek oda.
Aztán, ahogy nőttem, bálna lett belőlem.
Az északi fény vízben elomló drapériái közül fejemet kie-
melve, követtem olykor Apám hajóját, William Blake sza-
vaival szólongatva őt a hideg fényből:
Apám, apám, miért sietsz úgy,
Ne nyújtsd meg léptedet...
De soha nem derült ki, felismert-e valaha is, vagy hogy ér-
tette-e szavaimat – Szólj, szólj, apám, kér kisfiad – melyek
elkeveredtek a fogaim közt át meg átszaladó hullámok tajték-
jával, s amelyeket onnan, félig a víz alól szűrtem és suttog-
tam feléje.
