FőoldalTŐLEMVersekA száztizenhetedik búcsúzás

A száztizenhetedik búcsúzás

A szélnek eresztett bábu
64
61
A vendégszerető
15
9
Te mentél át a vízen?
90
43

Jól figyelj lélek

*

kérdésekre kell felelned éppen most és
ezeket a kérdéseket nem mások tették
föl s még csak nem is én

*

(úgy találtam őket az utcán)

*

még egyszer megpróbálkozni verssorok
kapcsaiba szorítani az idegeim hálóján
átcsuszamlót – ezt kellene

*

pátosz képek és hasonlatok nélkül – csak úgy
ahogy tényleg van

*

utolsó összegzés sok hónappal az utolsó vers
után – hányszor írtam én már utolsó verset – de most
tudok-e még verset írni?

*

Méh dünnyög – ó nem Gilgames
méhei: hol van az már és a tisztás is az
Ég Temploma!

*

Lélek nagyon figyelj.

*

Milyen milyen rég nem nézegettem csontos
nagy fejem belső oldalán a képeket:
olyan rámájuk van mint amilyen az ablakfélfáké

*

Méh kis prémdarázs zizeg ablakok
erezetén üvegartériákon le-föl lüktet
az érveréssel

*

Nem ugrál olajmadár mészpor-jégen,
én találtam ki ezt, Hangyacár léptei sem csoszognak
az eltemetettek fölött, a világosság erkélyein,
harsogó tölcsérfény-trombiták rákszín lobogója alatt
! bőregerek! bőrcicák és bőrmacskák! Isten velünk!
homok pereg be az eltemetettek fülén,
és bozontos sünöknek és sasoknak
kör-mén fél-hold-töl-te re-cés le-gye-ző-je pi-ros-lik.

*

De ki is alusznak a félholdak,
hogy hét óra hét percre nyújtóztak ki nagy órák boltíveiben
gót mutatóujjak, ellenkező irányba mutatnak, és ez
megnevetteti az ördögöt.
Szalad szét a mánusokról az értelem, az óra
középső, fekete pók-pontjából bugyogó
kötőtűujjú rend.

*

A hóhér söre.
Szurokcsobogás.
Bogárvigyor.

*

Kinn sókristályos sziporkázó tájfun hozza sok tenyerén
fenyőgyantával torkig tele
hunyorgó fahajók szagát és
korcsolyázó pergamentkutyák
fagyott levegőlejtőkön siklanak míg
sötét juhok füléből
alvadt ördögréz nyújtja ki nyelvét és
a feketehimlős áfonyabokrok fölött
a parton gyanakvó kecskebak szakállát
simogatják a csillagok.

*

Érdekes hogy naplemente esetén a föld alatt
megpirosodnak az aranybányák falai
kevés időre rá
a tárnákban zokog a hold hiánya.

*

Légy tiszta önmagadhoz.

 

Dokumentum 2