mikor bacsányi bessenyei meg általában a testőrírók
beültek a rathaus kellerbe
és különösen szentjóbi szabó tamásnak – á dehogy: lászlónak –
voltak lehangoló látomásai kufsteinról s ezeket
annyit mind részletezte
hogy azt már tűrhetetlen volt hallgatni
akkor bacsányi így szólt anakronisztikusan: fiúk nagy verset írtam
de nem is tudom olvassam-e föl nektek
mert ezt talán csak kétszáz év múlva méltányolják majd igazából
de ezt már nem állta meg szó nélkül a pincér
pesti fiú bizonyos józsef
engedjék meg a testőr urak hogy felolvassak egy későbbi versemből
– hajolt hozzájuk – s kezdte is: ős patkány terjeszt kórt –
a testőrírók átnéztek rajta kéken
és így szóltak a még bajusztalan pincérlegényhez
még tizenkét pár virslit és hat korsó frissen csapoltat
a pincér tovább kísérletezett, minden siker nélkül:
ímeittakölteményemezamásodiksora kábetűkkelszólkeményencíme
költőnkéskora
szerkezet:
mikor xy yz stb.
akkor nn, a majdani kiváló:
így meg így
erre
xy és/vagy xz yz stb.
(értetlenül):
zöld cókmók légcsavarai, Nosferratu?
mikor b.a. és sz.g. találkoztak a szecesszióban
a szecesszió nevű villamosmegállóban
(„kedves barátom fél kettőkor várlak a szecesszióban
kétezer schillinggel")
és egy újságárus fiú megállt („úgy értem
te hozd a kettőezret") megállt mellettük arra rohantában:
döngölő péter vagyok – mutatkozott be –
döngölő péter a huszonkettedik századból...
– ez csak szókép, igaz? kérdezte sz.g.
– ...és egyik nagy versemet szeretném felolvasni...
és azonmód neki is fogott:
jég volt bécsben, január,
fázott minden jaguár
olvasson több kassákot fiatalember – tanácsolta b.a. szelíden
– és kevesebb kányádit – vihogott sz.g. – és nem volna jobb
kaguárt írni? mégis, kevésbé ismert
állat, nem olyan völkisch,
és mért ne népszerűsítsük?
a kazuárra gondolsz? kérdezte b.a. s ebből vérremenő
állattani vita kerekedett („bréhm, kérlek, azt írja" stb.)
miután meg a fiú eloldalgott, sokatmondóan néztek össze:
na, ez sem lesz
ebből sem lesz
de legalább vehettünk volna újságot tőle
figyelted milyen furcsa újságokat árult
1979–80
