Egyszer kezembe került egy nagyapámat ábrázoló fotográfia. Néhány hetes lehetett, amikor az őskori kamera megörökítette a kisfiút, hurkás lábaival kalimpálva.
Később rajz is készült a fényképről, és ezen a csecsemő mintha még védtelenebbül és esetlenebbül rugdalózott volna; talán fázott is; mindenesetre, megszántam meztelenségét és magamban így szóltam fölmenőimhez: hát takarjátok már be nagyapát.