TGM-nak
Az asztalon sólyompástétom vízirózsa-főzelék kalács
zuzmó-torta könnyű gyopárbor spárga articsóka.
De az ebédlő üres. Ekkor tűnik fel magadban
a gerincen Donát mellében
meggyvágó madárral.
És az asztalon lángot vet a tudós kenyér a padláson szélludak
széllibák gágognak sivalkodnak. A kiszáradt
vezetékben kakukk mormog s ha a vízcsapot
elfordítod hósárga füvek és kakukkcsontok folynak belőle.
Dónát, Dónát! Feje fölött a csattogó
vasízű barackok.
Bent pók-ordítás
homokórába tűzött százéves vaddisznópipacs ha!
csúcskakukk sivít no lám no lám!
kint Dónát szalad tavaszíziglen
és a városban emberek guggolnak a vasló körül. Tűz fele
fordított szemgödrükből szurok szivárog
s az egész városban hallani hogy a folyó
letépett szoborfejeket görget magával.
A FORRADALMÁROK HAZAMENNEK KIVESZIK AZ OLAJFÜRDŐBŐL A KARABÉLYOKAT MEGTÖRÖLGETIK KIFÉNYEZIK ÉS ÖSSZESZERELIK ŐKET FŰVEL MOSDANAK ÁTÖLTÖZNEK MEGVACSORÁZNAK KIBIZTOSÍTJÁK A KÉZIGRÁNÁTOKAT ÉS ELINDULNAK.
