egyszer az északi féltekén
találkozott a nőm s a kém
de mire jó mindenben szimbólumot keresni
például ha most fölkiáltanák:
afrikai lópestis!
sem átvitt értelem nem volna ebben
és rejtett mondanivaló sem
de hogyan is lehetne hiszen ez a kór forróégövi betegség
errefelé romániában ismeretlen
és különben sem támadja meg az embert csak a lovakat
mégpedig
a beteg állat fejét lógatva álmosan közömbösen
a hátát púposítva áll
s mert a feje föltűnően nagy
a betegségnek ezt a válfaját úgy nevezik
hogy dagadtfejűség
nincs tehát szó itt másról másegyébről
csak arról, hogy éppen ültem üldögéltem
és egyszercsak folyton eszembejutott a rémkirály
akarom mondani az afrikai lópestis
kizárólag csak a konkrét lópestis
a fertőzött lovak nyelve szederjessé válik
s valami rettentő nehéz légzés kínozza őket
és ismertem valakit aki eljutott az újvilágba
kolombusszal
meg különbusszal
meg így meg úgy: és új világ várta
csak afrikai lópestis
s e vers szerkezete nem olyan mint a szendvicsé
és hiányoznak belőle a jelentés mögöttes sípjai
és a szederjes metaforák és a túracipők
s mint gyermekét egy gondos német
vitte a víz a halott kémet
és afrikai lópestis
Afrikai Lópestis
vitte a víz a halott kémet
Az idézet és az egyéb adatok forrása: dr. Romváry József cikke, Az afrikai lópestis, Élet és Tudomány 1980/41.
