Kövek napfoltja rajtunk

A szélnek eresztett bábu
21
24
Te mentél át a vízen?
28
6
Időtájfun-szonett

Agyonlőtt pók lebukik maga-szőtt kötélen

éjfél után villanás: sárga sas sikoltoz

csillag döng a háztetőn Menyét bácsi bort hoz

ne nézz ki az ablakon füst susog a téren.

 

 

Ne nézz ki az ablakon füst suhog a téren –

nagy magányos kővihar minket úgy befoltoz

s hiába is szólanánk – szólj akár a holthoz:

„MARADJ VELÜNK NYÁRIDŐNK LÉGY VELÜNK A TÉLEN” –

 

 

Nyárral úszó dáridód oly rövidre szabva

borda-állkapocsba zárt puha dob dobogja:

beég a nyár összehull – szénatollú boglya.

 

 

Ajtód előtt álldogál az ég tükör-baglya

benne úszik arcod úgy mintha átsuhanna

két szó rajta két madár mondja AnnaAnna.

 

 

Drámák 3