Szénanátha, szénafű,
széna-ágy és
ágynemű.
A flonzaleyi alagútban
az út alatt egy másik út van
s holttest a kutyaól alatt.
Apám lakik a kutyaólban.
*
HIÁBA FOGTOK ELTEMETNI!
Pince mélyén valahol
vakond sír és így dalol:
haja haja virágom
nő a hajam, nem bánom
s míg a vakond dala szól
vér szivárog, honnan is:
hát a kutyaól alól.
*
Széthullóban,
szétesőben
állok majd
a jégesőben.
A ház s a pince! Szerte-
hordott,
lebontott ház lesz majd belőlem.
DE NEM TUDTOK EGÉSZEN ELTEMETNI!
Két kezem kilóg majd a gyászból,
miként a sás a vízmosásból,
s folytonos föltámadásun-
kat várva
megrakott szekerekkel
hozom majd neked a tengerit
s az égit,
várva: kezdjük meg újabb
életünket
vagyis pontosan ezt a régit,
s megleslek a vízcsapból,
s szuszogok majd körötted
érthetetlen szavakban
– itt az ősz, mert tavasz van –
és a szénanáthában s a szénafűben,
a szerteszórt, mezei ágyneműben,
a tavalyi havakban
s a hawaii tavakban
s a flonzaleyi alagútban
hol az útban egy másik út van
volt nekem sisakom, hova lett?
s ott leszek ébren az esőben
s a fűben alvó réti sasban.
Meggyűlt az eső vagy a hó
a pincében ha-
gyott sisakban.
*
Nénike, ez válik belőled,
az lesz belőled, nénike!
Sétálok majd a nénivel
és retikülöd teli lesz
tengerivel és égivel.
