Azt hiszem, a fehér kövön aludtam

A szélnek eresztett bábu
26
30
Te mentél át a vízen?
35
12
(Mese gyermekeknek)

– Piros halász, mit csinálsz?

– Fuvolázni fogok én.

– S miért az én fülembe kócot nem teszel?

– Hogy jobban tudd hallani.

 

 

Itt, a Kormos-folyó partján ült

a piros halász mindig, s hallgatta a nagyodvú meggyfa alól

a távoli árnyakat: hollószőrű farkasok

édes hangjukon naphosszat kiabáltak.

 

 

Lángoló, óriási pipacsok nőttek a parton.

S a kunyhó padlásfeljárójában lakott

Algernon, a törpe,

a kéményben pedig ketten:

Nevermore, a holló

és Kornélka, aki mindig

mérgesgombát sütött és rablópecsenyéket.

Néha kisodródtak a partra

a Kormos-folyó ragyogó s hallgatag medúzái.

Szörnyen apró volt minden:

a halász, a kunyhó, a csörgőkígyók, a százéves meggyfa, a bárka

és én is. Csak a mákok voltak óriásiak.

 

 

Dicsekedett a kígyókkal, és néhanap fuvolázott nekik.

Különös kígyók:

szempillájuk volt és meleg vérük.

Ezek a csörgőkígyók mákot ettek.

 

 

Itatott, etetett a piros emberke engem.

Mindig, ha fuvolázott,

kóccal tömte be fülét s az enyémet: jobban

hallok így, mondta. Kértem a fuvolát, de sohasem

adta. Egy nap azután intett nekem

a Kormos-folyó menti halász,

elindultunk, s egy helyen a piros, gonosz ember

fülébe kócot tett, fuvolázni

kezdett, és jaj,

különös kígyóvá lettem,

szempillám volt és meleg vérem,

szempillám és meleg vérem

 

 

Kormos-folyó menti halász

egymagában éldegélt,

hallgatta a nagyodvú meggyfa alól

hogy kiabálnak a hollószőrű árnyak.

 

 

Ó, egy nap azután a Kormos-folyó halásza

halászni indult, s az Elátkozottat,

az Utolsó Kérdés Halát, a vén s

már aluszékony, kopasz harcsát

tágra nyílt szemű hálóval a vízből kiemelte.

Ráncos bogyók nőttek a folyó kemény partján.

És bólogattak a mákok.

Másnap az ég tetején rohanó sasok s rézbaglyok közönyös szeme

fölfénylett, mint üvegen a nap, amikor látták, hogy a parton

az alvó kígyók között egy piros kígyó is alszik összetekeredve.

De nincs, aki fuvolázzon nekünk.

És nem tudni, mi lett

Algernonnal, a törpével,

Nevermore-ral, a hollóval,

és Kornélkával, aki mindig

mérgesgombát sütött és rablópecsenyéket.

 

* Philopatris XXI. L. Anatole France: „Úgy látszik, hogy a fehér kövön aludtál…” Lásd továbbá Weöres: Egérrágta mese

 

 

Filmek 3