A nemzetgazdaságot koncept-artként, vagyis konceptuális cselekvések sorozataként értelmező – és ennek megfelelően irányító – mai romániai állami gazdasági-művészeti stratégia egyik középtávú terve a Duna deltájának megszüntetése. E terv szerint a deltát mezőgazdasági területté fogják átalakítani.
Érdemes tovább morfondírozni a lehetőségeken. A Duna úgyis sok mindent kibír még. Miért ne lehetne mondjuk visszafordítani? Hadd folyjon fölfelé. A vízierőművek elég áramot termelnek ahhoz – s ha nem, építeni lehet újabb erőműveket –, hogy föl lehessen állítani egy szivattyúrendszert, végig a Duna mentén. A szivattyúk visszapumpálnák a vizet, föl a Fekete-erdőig: ott lenne az új Duna-delta. Annál is inkább, mert a németek biztosan nem akarnák fölszántani meg bevetni.
Az új Duna-delta vizében, közel a forráshoz vagyis a torkolathoz, a fekete-erdei erőmű hamarosan már szivattyúzhatná is vissza a föld alá, a víznyelőbe a megalázott, megbecstelenített folyam radioaktív vizét. Hiszen ki ne tudná, hogy a Duna-parton épülő román atomerőmű már most a Revans Csernobilért nevet viseli, és ki ne tudná, hogy egyre több román atomerőmű épül, s még jó volna, ha csak puliszkából – hiszen ki ne tudná, hogy az legalább nem robban.
