Vajon csak ezen múlott volna?
azon, hogy nem szálltunk hajóra?
múlhat ez ennyin? nem túl kevés?
hogy elkerült minket a hajótörés
s nem úsztunk ki egy szigetre és
– melyek váratlanul előtörnek –:
nem támadtak mireánk szörnyek –
MÚLHAT EZ ENNYIN? NEM TÚL KEVÉS?
– így, ilyenformán deklamált a kupcihér, miközben zsebében 2 hajójeggyel, térdig érő mellényében leosont az állomásra, és karikás, gyulladt szemmel figyelte egy oszlop mögül, hogyan ölelkezik össze a vonatról leszállt víziember és jövendőbelije:
akik pedig ugyancsak nem ültek soha egyazon hajóra, nem úsztak ki együtt semmiféle lakatlan (de lakható) szigetre – és most mégis... Így hát a kupciher nekilátott hajót készíteni.
Álljon háza előtt mindig útra készen, ha bármikor eszébe jutna, hogy...
Híres hajóács lett belőle, és az általa faragott hajók arról voltak nevezetesek, hogy ketyegtek és mutatták az időt.
Jegyzet. A kupcihér (hoppcziher, kopcihár, kupciher stb.) ismeretlen eredetű szó, német származtatása téves. 1600 körül bukkan föl. Jelentése: főkolompos, főbujtogató; dologkerülő, naplopó ember; csavargó.
