A kiadó nem osztja a szerző véleményét, aki szerint „a költészetnek önmagában kell rekonstruálnia azt a kontextust – hogy ne mondjam: az őt létrehozó szűkebb világ egészét –, amelynek alaposabb ismerete ilyenformán az olvasó számára abszolút nélkülözhető. Engem mint műélvezőt (fogyasztót) az alkotó személye, magánélete és kora messzemenően csak annyiban érdekel, amennyiben mindez a szuverén alkotásban – és csak ott – hitelesen és meggyőzően megmutatkozik – magában a műben, nem pedig utószavakban, előszavakban és filológusi jegyzetekben. Már e versek kötetbe való foglalásával sem igen értek egyet – hiszen olyan fajta népszerűséget szereznének nekem, amelynek elsősorban nem a költészethez lenne köze. De különösen fölöslegesnek tartom bármiféle kiegészítő háttér-anyag összegyűjtését.
Az itt-ott mottóként, hivatkozásként szereplő szövegek amúgyis megfelelnek annak a célnak, hogy képet nyújtsanak egy bizonyos kontextusról. Ezek időszerűsége pillanathoz kötött, a költészetnek viszont legjobb szándéka szerint, a pillanathoz kötöttségben is azt kell megragadnia, ami principiálisan nem korhoz kötött."
(A szerző levele a kiadóhoz, 1985. augusztus 28-án.)
Úgy gondoljuk, a szerző fönti véleménye ellenére is, hogy az olvasókat hasznos lesz megismertetnünk az ezeket a verseket létrehozó „szűkebb kontextussal". Ezért közlünk itt néhány részletet a legutóbbi években Romániában megjelent román könyvekből, melyek közelebbi fényt vetnek a szerzőre és arra a valóságra is, amelyben élt. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy – egyetlen rövid kivételtől eltekintve – idézeteink az újabb román könyvkiadás hangnemét jellemzik. A román sajtó hangneme ennél sokkal erőszakosabb, harsányabb és uszítóbb.
