FőoldalTŐLEMVersekTestem, ezt az üvegtestet...

Testem, ezt az üvegtestet...

Az al-legóriás ember
65
42
A lélek halhatatlanságáról

MERT AZ EMBER VILLANYKÖRTE!
becsavarja őt az Isten
valamilyen foglalatba
valamilyen áramkörbe:

becsavarja őt a sorsba.
Becsavarja őt a létbe.

Lélek, lélegzet, áram!
áram! áramlás! élet!

mint égőben az áram,
bennem is ég a lélek.

Meddig élhet egy körte?
S vajon én meddig élek?

S ha majd engem...
ha majd ezt a....
hogyha ezt az üvegtestet....
hogyha minket – így a körték –
mert milyen a körte sorsa:
ha valakik összetörték,
– így töpreng a körte énje –:
vajon mi lesz velem akkor?

Halhatatlan-e a lélek?
Föltámadhat-e a körte?

Halandó a villanykörte.
ÖRÖK CSAK AZ ÁRAM ÚTJA
ÁRAMKÖRBŐL ÁRAMKÖRBE.

Lámpakörte, villanykörte: Kálmán király idejében így nevezték régi nevén a villanyégőt. Ma már erdélyies kifejezésnek – transzilvanizmusnak – számít.

*

Ma este megjő kedvesem.
Megjő kedvesem, Égi Mása,
kit Célestine-nek szólítok:
ő az én szemem látomása
akiért partra szálltam egykor
elhajózván a távoli
és félig vad Szicíliába.
Szemlátomásom van vajon?
töpreng a szem: ő ez vajon?
avagy csak földi kópiája.

*

AHOGY HULLÁM ÉS SZIKLA
EGYMÁSBA VAN TASZÍTVA
S AHOGY EGY RÉGI JÓSLAT
VAN HOGY VALÓRA VÁLIK
ÚGY VÁROK RÁD A PARTON
LADY YO MINDHALÁLIG.

Kolozsvárott, 1998 májusában

Jegyzetek
1. Gaufredus Malaterra egykorú feljegyzése szerint Kálmán király 1097-ben is háborítatlanul birtokolta Tengerfehérvárt.
Kálmán király házassága II. Orbán pápa szövetségi rendszerébe illeszkedett. E korban a pápák legfőbb politikai és katonai szövetségese a dél-itáliai normann uralom volt. Így a pápák I. Roger normann gróf (1071–1101) leányainak házassága révén tettek szert leghűségesebb szövetségeseikre. Az első lányt VII. Gergely pápa idejében Raimund Saint-gilles-i gróffal adták össze, a második lány III. Róbert Auvergne-i grófé lett, a harmadik lány pedig, Konstancia, IV. Henrik fiáé, a lázadó Konrád hercegé.
Kálmán király a negyedik lányt vette feleségül, „akinek nevét nem ismerjük, s csak az óolasz buzilla (ófrancia pucelle, 'szűzlány') megjelölés félremagyarázása nyomán nevezték el a történészek tévesen Buzillának."
E többszöri követváltás lezajlása után 1097 májusában került sor arra, hogy a menyasszonyt Szicíliából Horvátországon át Magyarországra hajózzák fényes kísérettel. A tengerfehérvári kikötőből Merkur erdélyi vajda 5000 vitézzel kísérte a menyasszonyt Székesfehérvárra, ahol óriási tömeg jelenlétében tartották meg az esküvőt.
Györffy György nyomán (Kálmán király, Bp., 1979)

2. Kálmán király terve az volt, hogy Magyarországnak tengerpartot szerezzen, s így összeköttetésbe hozza a világkereskedelemmel. Bizonyára e terv indította arra, hogy a dél-itáliai normannokkal szövetségre lépjen.
A normannok Velence természetes ellenségei voltak, s már ezért is kívánatosnak látszott a velük való szövetkezés.
A velencei dogét e házasság aggodalommal tölté el.
Szalay József nyomán (A Magyar Nemzet Története, I., Bp., 1895)

3. Részletek Kálmán király Micheli Vitalis velencei dogéhoz 1097-ben írott leveléből:
Amiért sem levelekkel, sem követekkel nem adtunk választ kéréstekre, azért még ne gondoljátok, hogy ez gőgből vagy furfangból történt, hanem az előny és haszon, valamint mindkettő szüntelen szilárdsága érdekében is.
Egyébként igaz hajlandóságunkat és követeinket gyakran nem fogadtátok tisztelettel, ez mintha tudva és szándékosan történt volna. Nagyobb tiszteletet és udvariasságot kérünk követünk iránt, éppúgy, mint saját magunk iránt.
Én, Kálmán, a magyarok királya a magam s mind az enyémek nevében veled, Micheli Vitalissal, Velence, Dalmácia, Horvátország hercegével és a Tieiddel mind, igaz és erős barátságot és egységet fogok a mai naptól tartani.

4. A poémába foglalt norvég gyermekdal 4 sora Weöres Sándor átköltése („Arra vágyik ifjú szívem..."). Magát a dallamot zenekari szvit formájában Edvard Grieg is feldolgozta (Norvég fantázia. Op. 64, IV. rész).

5. „No lám, a Halling..." – e 4 sor Ibsen-idézet (két részlet Peer Gynt dalából).

6. A szövegközi képek normann harcosokat ábrázolnak a bayeux-i szőnyegről, amely 1100 körül készült.

 

Folyóirat 2