FőoldalTŐLEMVersekTalálkoznánk a Helytartóval is

Találkoznánk a Helytartóval is

A szélnek eresztett bábu
36
38
Te mentél át a vízen?
50
20

Gyere, menjünk a Bükkbe, keressünk elhagyott malmokat.

Én molnár szeretnék lenni – oda vagyok a fehér ruhákért,

azt meg különösen szeretem, ha fehér por lep be mindent. Például

mikor annak idején gyermek voltam egy ideig,

Marosvásárhelyen,

sokszor ültem a mészégetőknél:

ezek a mészégetőkemencék közel voltak

a

Kinizsi utcához

– itt lakott Nagyanyám –,

én pedig folyvást a forró, azon kívül fehér porban játszottam,

mint ahogyan ez eljövendő molnárokhoz talál és illik is.

Másrészt viszont

élek-halok a mozdonyokért,

úgyhogy

szerezni fogok a Marsbeli Államvasutaktól egy,

igen, egy mozdonyt. Ezt felszereljük a malomban, esténként működni fog,

később mint síniautót lehet majd használni – beutazzuk a világot,

síneken.

 

*

 

Vihar előtt óriási malomszélkövek robajlanak le a Majláth-kút fele a lejtőkön,

hunyorítva megy házába a szénégető, leendő jóbarátunk, csikorogva

fordulnak, hánykolódnak vízfürtök a föld alatt, azután

csend süketedik a fákra és robajjal távozik egy veréb valahonnan.

 

 

Száraz patakmederben a Helytartó felfele sétál.

 

 

Kritikák 3