Á, emlékszel arra az esküvőre? 1970 és –88 közt,
de közelebb nyolcvanhoz
emlékszel arra a nagy, nagy lakodalomra? Kié is volt, a
ki esküvője? Mintha az enyém, most úgy rémlik,
nem: biztos az enyém volt, az én
esküvőm
vagy a tiéd? vagy mindkettőnké? Ki
tudna erre válaszolni
ma már.
Fényképeket kellene előkeresni. De ha
meg is vannak, ha
készültek egyáltalán képek arról az esküvőről
(s én azt hiszem, nem készültek),
akkor is: azok a képek ma
alig-alig hozzáférhető fiókokban rejtőznek,
mennyi mindenféle okmány alatt. Iratok,
a gyermekek keresztlevelei, megfakult tintájú lapok:
egy régi-régi szerelmes levelezés
(úgy 82-ből)
de a képek
(ha vannak)
korábbiak; úgy – mondom – 75 és 80 között
készülhettek (volna), s – ez fontos – egymás mellett
ülünk, de a ki esküvőjén? Jézusom, a ki
lakodalmán? Nem
derül ki a képről! Nem, mert ezek a fotók
azóta is előhívatlanok, azazhogy csak
negatívon vannak meg. S én
nem értek a negatív képekhez,
melyeken olyanok vagyunk
mintha oltott mésszel öntött volna le
kettőnket
egy borbély,
vagy ahogy T. Gabi mondaná, egy barátom:
mintha mi lennénk Hófehér és Hófehérné.
Ki ki mellett ült? Rémlik, ugyanabból a pohárból ittunk
vagy üvegből. Nem emlékszel, kedves,
kinek az esküvője volt?
Megőrülök.
Igaz, abban az időben
oly nagy divat volt az esküvő,
a legnagyobb költők is (Szilágyi, Nagy) folyton erről írtak,
lakodalmakról és menyasszonyokról,
nos – szavam ne feledjem – akkora divat volt az esküvő,
minden barátunk sorra, egymást érték a lakodalmak,
miről beszéltünk, akkor, ott? nem emlékszem
csak arra, hogy nagyon jó volt; nagyon jó voltál
egész közelről láttam a szemed, ki
gondolhatta volna akkor, hogy…
Én nem. Szerettelek nagyon. Most is. A sörre emlékszel?
Vagy nem is volt sör. Milyen fáradtak lettünk reggelre,
mikor behozták a…
amiket reggel szokás enni, ilyenkor. Most nem erről írok
(hát ott voltam?) mellém ülsz? sétálni akartalak hívni
egy általam jól ismert erdőbe –
nyíres vagy tölgyes, közel a lakodalomhoz –
egy fának csak kellett maradnia, legalább,
emlékszel, azon az esküvőn valami nagyon fontos
mi is történt
ó, istenem, elfelejtettem? vagy csak nem akarok beszélni róla?