FőoldalTŐLEMVersekKőgyökerek a fal mellett

Kőgyökerek a fal mellett

A szélnek eresztett bábu
52
48
Te mentél át a vízen?
70
30

Ó be különös. Énekes ragadozómadarakat tenyésztett ki, sasokat,

sólymokat, héjákat. Meghívott magához vidékre. A birtok fölött

egész nap soha sem hallott madárzene-koncert forgott,

mint valami nagy kalap. Wagner- és Bruckner-asszociációk. És

egy utálatos élmény. Mézédes,

jázminos dallam hallatszott, „elomló fájdalommal és kéjjel” telt

szirén-trillák felnéztem  egy dögkeselyű énekelt

 

*

 

A birtokon a homokfutók és általában a járművek kerekét

különleges módon képezték ki. A kerék külső oldalára

hanglemezt lehetett illeszteni, külön erre a célra

készült óriási lemezeket. A lejátszó kar

vékony, ki tudja, mi mindenre alkalmas tűt tartó

meztelen női karra emlékeztetett.

 

*

 

Azt kérded, mi ez a sok szilánk itt. Idd ki ezt. Úgy. Vérereid,

érzed, lassanként megkeményednek. Úgy is van. Olyanszerűek lesznek,

mint holmi sötétkék, szörnyen kemény kőből faragott és

simára csiszolt gyökerek: képzeld csak el a nagy vénákat! Vagy

nézz szét. Szép, vastag ágak. A szív is megkeményszik: mint

sötétlila kőbog, olyan lesz. A kisebb erek, a csontok, a hús és

egyáltalán minden pedig közönséges, de nagyon finom üveggé

válik. Érzed, igaz? Ha meg mernél moccanni, olyan lennél

a repedések miatt, mintha 5000 évet vénültél volna, vagy

mintha finom hálót dobtak volna rád. És most veszem a

 

kalapácsot. A vers itt félb

 

Dokumentum 3