Vegyük a következő egyenletet: limx= -ctg²x, adva lévén, hogy x→0 és x>0.
A föntiekből az alábbi megdöbbentő ekvivalenciához jutunk el:
-ctg²x=∞-∞
Vagyis a végtelenből kivont végtelen értéke annyi, mint egy per iksz-négyzet mínusz kotangensnégyzet iksz.
A L'Hôpital-tételt alkalmazva számszerűen kifejezhetjük a fenti értéket:
-ctg²x=
*
„A végtelenből kivont végtelen"?
a megoldáson hosszasan tűnődik
az álruhákhoz szokott értelem –
mert ki is hallott még olyant, hogy a végtelenből kivont végtelen (a ∞-∞) eredménye, írd, mondd: kétharmad legyen!
MÁRPEDIG, a műveletet elvégezve, kétharmad, ennyi marad. Valóban ennyi? ellenőrzi számításait a gyanakvó ember, aki a való világ végtelenségéből kivonta mindennek az ellenkezőjét: az anyagból az antianyagot, a gondolatokból a visszafelé gondolt gondolatokat, északból a delet, a fényképekből a negatívokat – és csírák, hölgymenyétek, szekerek: úgy tűnt neki, mintha mégis maradt volna mégvalami, a kétharmadon kívül;
„igen, ez itt a kétharmad, ezt tudom; és az ott? mintha valaki? vagy valakinek a tekintete, a képletek mögül?"
Így rémlik neki; egy kivonhatatlan szempár, ennyi maradt*, meg egy település neve, oda volna jó eljutni egyszer, ha ugyan létezik.
* Ennyi maradt, és mindezek mellett még, persze, az örök tervezgetés:
VÉGTELENBŐL A VÉGTELENT KIVONNI
ÉS VÉGEST A VÉGESSEL ÖSSZEADNI
