FőoldalTŐLEMVersek1956 májusa, mikor még én is szőke voltam

1956 májusa, mikor még én is szőke voltam

A szélnek eresztett bábu
226
181

a strekk mentén egy kertben

hirtelen, főbeverten,
meghallod: lassú belső ének –
beszél hozzád egy másik éned

szemét fölnyitja lassan
benned
új lélek új arc
új szem ébred

s átragyog rá a kékség
a szőkeség a szépség

és szíved!

szíved mint délisarki-nyári
hóvihar-ketrecekben
őrzött gyerek-kanári
a strekk melletti házban

a strekk mentén egy kertben
a forrásban is láz van
fényében bőrig ázik
éned, az új, a másik

a strekk mellett egy magnó

nyírfa áll föl a vízből:
átüt rajta és megnő

megérint könnyű lombja;
föláll a vízben, felnő

így susog, ezt mind mondja:
eljő még, meglásd, gyermek,
az az idő is eljő

 

Kritikák 3