Az ő vagyonát gyűjtöd,
az ő emlékeit.
Te építed a házát,
neked köszönheti gyermekeit.
Ő az, aki te leszel.
(Te vagy ő, akivé te leszel.)
Számodra ő csak feltevés, „ő az, akivé én leszek”.
Számára nem vagy más, mint emlék, „ilyen voltam”,
meg: „ez mind én voltam egykor”,
”ez voltam én”. Neked köszönheti a testét.
Te bármit megtehetsz vele.
Megvághatod a kezét,
eltörheted a lábát,
ha úgy adódik, még meg is ölheted.
Ő egyvalamit tehet veled
és ellened,
azt, hogy elfelejt.
Hogy ki volt ő, elfelejthet téged.
Te lehet, hogy megölöd. És ő lehet, hogy elfelejt.
