FőoldalTŐLEMVersek(Meditáció a hattyúdalról)

(Meditáció a hattyúdalról)

Az uniformis látogatása
3
4

Egy ismerősöm, kinek hajdan szerelmes szonetteket írtam, e kötet verseiről csak annyit mondott röviden és talán féltékenyen is: programköltészet; ez már majdnem programköltészet.

Akinek programja van az életben, bizonyára van a költészetében is neki – így vélekedhetett; és mikor eszébe jutottak ősz programköltőink, kiknek magánvéleménye: közvélemény, magánélete: nyilvános élet, magánháza pedig nyilvános ház, alighanem arra is gondolt: nemcsak az programköltészet, amit kormánypárti napilapok első oldalán szoktunk ünnepi alkalmakkor olvasni, hanem bizonyára program az ellenkezője is, mely tagadja azt a másikat. Hiszen az ellenzék arcát mindig a hatalom alakítja valamilyenné („az ellenzék a hatalom negatív lenyomata”, lehetne cinikusan – és igaztalanul – állítani). Ebből pedig, mint érvényes költészettani tételből, nagyjából az következne, hogy igaz költői műalkotásban éppoly illetlenség mondjuk a pártról írni, mint másfelől, teszem azt, a gumibotról.

Csakhát az, amit nekünk a politizálás jelent, az nem egyéb, mint megkerülhetetlen, folytonos válasz a nap mint nap egyfolytában és állandóan adódó kérdésekre – gondoltam. – Ennek a politizálásnak nem feltétele sem valamilyen ideológiai elkötelezettség, sem semmiféle társadalomtudományi műveltség; hiszen az egzisztenciális kiszolgáltatottság, a munkahelyi leépítés mint fenyegetés, a véget nem érő hús- és benzinsorok, a jegyrendszerek, anyanyelvünk száműzetése a társadalomból, a hivatalok packázása s még annyi minden: mindez legalábbis érzelmi állásfoglalásra kényszerít mindenkit, aki itt él; még ha ez az állásfoglalás nem mutatkozik is meg tettekben, s talán még szavakban sem. De a költészethez ez is elég, mint olyan valóság, mely a tudat és lélek számára folytonosan ingerlő közeget jelent, nap mint nap új élményeivel, húsba vágó…

Ismerősömnek így válaszoltam:

– Most már tudom, hogy miért némák a hattyúk.

Igen?

A múltkor nem volt mit ennünk és apám lopott egy hattyút az állatkertből. De mikor levágtuk, nem énekelt.

Biztosan nem akarta, hogy azt gondoljuk: ez is csak programzene.

 

Műfordítások 3