FőoldalTŐLEMPolitikai írásokNyitott szemed repkény a kenyerekben

Nyitott szemed repkény a kenyerekben

A sirálybőr cipő
64
24
A vendégszerető
154
92
Az uniformis látogatása
46
34

Majd becsöngetünk a hosszú út után, s mikor a repkény között az ablakon kinézel,
fehér lesz piros arcod, s jössz lefelé a lépcsőn gyűrötten, szorongva a vas-lándzsás, rozsdás
rácsos, repkényes kiskapuig, zöld lángok merev zománctolongás fürtjei közt jössz lefelé,
szorongva, fehéren, s a lépcsősor tetején a nyitott ajtó fényes és rácsos színekkel derengő
kaleidoszkóp-áhitatüregében megáll a hosszúszoknyás asszony
(Juhász Ferenc)

 

I.

Vár egy leány a múlt században,
az ablaknál áll és így beszél:

Ha én volnék a névmás,
és ő volna a név!
Ha mássalhangzó volna,
és én volnék a más,
ha ő volna a szem
és én a látomás!
Ha ő volna a szív
és én a dobogás!
Ha mássalhangzó volna,
ha ő volna a g,
én azt szeretném, bárcsak
lehetnék én az é;

vagy ő volna, mondjuk, a v,
így lehet-
én így lehet-
nék az
övé.

 

II.

Jő egy fiú egy más időből
és hallható, hogy így beszél:

Becsöngetünk a hosszú út után majd s mikor a műtőablakon
kinézel
s véres, legörbült szájjal múlt időt
s el nem jött múlt időt idézel:
rádtör a repkény és a lomb és susogó keretbe foglal
testeden átfonódó gyöngéd és végtelen kacsokkal
és repülsz egyhelyben állva a kenyerekben,
lobogó, bő ruhában, miközben éber,
nyitott szemed repkény és látomás súrolja föl,
fehér és piros fogkefével,
s bőrödön jéghideg talppal szaladgál a fölismerés, s a csöngetés
s kihűl az özvegy a műtőasztalon s a szájban a kérdés s a
jégverés:

mért jöttél! ne jöjj közelebb! vigyázz! ha jöttél volna eddig!
de nem! itt van az őszutó! hülyén táncol és jajgat az erdei
állat a fák közt! új bundát s karmokat növeszt a téli fényben!
és aludni szeretne, – ha nem nappal jössz! s nem gyalog és
ősszel és nagymosáskor –
vigyázz – a műtőlámpa! éppen
lábunk – közé – világít – látod, – ha korábban jössz – ha
korábban jöttél volna!
Nem ma. Nem ma.
Máskor.

 

Versek 2