Ki mind szövi hajadat folyton?
A tenger elalszik Mikuláskor,
csak egyetlen tengerszem
van ébren,
keresgélik az angyalok
kabátjukat a vízesésben.
Megfürdik múltjában a víz,
mint Mikulás a vércukorban.
Aznap este a tenger alszik,
és csak egyetlen szem van ébren,
záporok szaladnak rajta át,
zöld fény ázik a szenvedélyben,
te jössz felém egy repülőn,
süllyed és megemelkedik
a tengerszint a vércukorban.
A vér átszűri önmagát;
szövőszékek a téli szélben.
Aki repülőn utazik:
szájában víz és félhomály van.
