Majd fönn a bálványoknál
végül is hozzászoknál:
a félrehúzott függöny
mögött a borzasbükköny!
S az éjbe beleejtve
virágok közt egy medve,
mint a mészfehér-mészkék
füvek között egy vészfék!
S a hangod, kedves: Gézám,
kész ám a tea, kész ám!
S egy könyv, tele érthetetlen jellel,
forgathasd bárhogy, lefele fejjel!
Megláthatod könnyen:
színek, görbék a könyvben
s valami gyanús térkép
jaj, sorsunkat bemérték:
az érthetetlen könyvben
rólunk egy csomó fénykép.
A végét nézd, a végét:
megtalálhatod könnyen
a kettőnkről szóló könyvben
azt a nehezen értelmezhető
ábrát, egy sejt vagy hegytető;
jaj, kedves, valami térkép,
valami vérkép, térkép.
*
Egy időn túl leszoknád,
nem vennéd fel a szoknyád.
Elhúzott függönyökkel
így élünk majd a bálványoknál.
*
Új élethez a holmik
szanaszét, eldobálva
s a könyvön félretéve
egyetlenegy szem málna.
1976. július
