Egyesek svédtornáznak
egyesek nem élhetnek már szaunázás nélkül
egyesek napi 7 kilométert szaladnak
mások naponta leússzák 50 olimpiai medence hosszát
mások teniszeznek
mások újra felfedezték az íjászatot
egyesek hegyet másznak
mások oda vannak a búvárúszásért
egyesek kieszeltek egy játékot kötelekkel és sisakokkal
mások kézállásban járnak az utcán
mit se tudva róla, hogy legelőször ezt is
egy költő művelte: Stan Palanka
egyesek
mások
többiek –
az ő dolguk
ami engem illet nem tudok már sportolni
nem hiszek már a teljesítményben
sem a sport egészségmegóvó hatalmában
„Mens sana in corpore sano" nem mond már nekem semmit
valami elromlott
valami nem megy már úgy, ahogy kéne
számomra a labda kocka alakú
a víz – acél
a hegy – lekvár
a futás egyhelyben-állás
s a „surplace" a kerékpárversenyen
értelmetlen rohanás
a torna – az elhízás alattomos ügynöke
ami engem illet
a 80-as autóbusszal kimegyek az Északi Pályaudvarra
(nem fizetek – 120 lejes bérletem van,
„minden vonalra érvényes")
az Elsőosztályú Bejáratnál rögtön
megváltok egy 50 banis peronjegyet (0,50 lej!)
nyugodt léptekkel a pihenő szerelvények felé tartok,
fölszállok valamelyikbe (függetlenül attól, hova tart, honnan
érkezett; hogy expresszvonat-e, gyors, vagy csak egy
nyomorult helyiérdekű)
s negyedóra hosszat
könnyes szemmel újraolvasom:
KIHAJOLNI TILOS NE PAS SE PENCHER AU DEHORS
NYE NAGIBAJTYESZ V NARUZSO NICHT HINAUSLEHNEN E
PERICOLOSO
SPORGERSI
aztán csöndesen és magabiztosan dolgozni indulok
haza indulok a barátaimhoz oda megyek
ahol a kisgyerekem vár rám
meg a lemezeim
fényképeim s a kivágott újságcikkek
(„egy nagyreményű fiatal" stb., stb., stb.,)
s mindezt puszta ötven baniért (0,50 lej!)
egyesek
mások
a többiek –
az ő dolguk
én, ami engem illet
