Nézz ki, ott áll a kapunál vörös ponyvával letakarva az autó, kirobbanó lélegzetű kígyókhoz hasonlatos, vastag csövekkel díszített motorházával, egy bömbölő autó, ami úgy száguld, mint a kartács, és szebb, mint a Szamothrakéi Niké szobra, kormánykerekének képzelt rúdja átéri a bolygót, vágtája földi pályájának körein. Ezzel az autóval foglak elvinni utazni.
*
Vedd a kabátod, érted jöttem.
Nézz ki, ott áll a kapunál vörös ponyvával letakarva az autó, kirobbanó lélegzetű kígyókhoz hasonlatos, vastag csövekkel díszített motorházával, egy bömbölő autó, ami úgy száguld, mint a kartács, és ami szebb, mint a Szamothrakéi Niké szobra, kormánykerekének képzelt rúdja átéri a bolygót, vágtája földi pályájának körein, s amivel most elviszlek utazni.
*
Kedvesem, kedvesem! Ne pillants hátra. Fordítsd el a fejed, ne nézz be a ponyva alá, hogy ne lásd, mi maradt, ó jaj, a kirobbanó lélegzetű kígyókhoz hasonlatos csövekkel díszített autóból, a bömbölő autóból, ami úgy száguldott, mint a kartács, és szebb volt, mint a Szamothrakéi Niké szobra, kormánykerekének képzelt rúdja átérte a bolygót, földi pályájának körein, s amivel egykor utazni akartalak vinni téged.